Nem szeretem a szelet, az esőt viszon nagyon. Még a nagy viharokat is. Igaz, hogy este az ablakban állva arra gondolok,hogy de jó , hogy van ágyam és más meg utálja az esőt, meg amúgy is rengeteg baj van belőle. De én szeretem , és este fél órán keresztül tudom nézni az ablakból.
Kányádi Sándor:
| Zápor |
Suhog a zápor ostora,
senki se bánja;
lúdbőrözik a pocsolya,
senki se bánja.
Minden s mindenki mosolyog:
a virágok s a fák is,
és az is, aki tocsorog
az utcán, s bőrig ázik.
És kacagnak a patakok,
s az eresz csatornája,
kacag a föld is, becsurog
a zápor a nyakába.
tegnap:
Érdekes, hogy a legutóbbi karácsonykor egyáltalán nem volt karácsonyi hangulatom,de tegnap megmagyarázhatatlan okok miatt esti fogmosáskor igen...:)
A másik kettő dolog amit le akartam írni: az egyik az, hogy valami hihetetlen szerkezet van bennem, pénteken ki szoktam kapcsolni az állandó ébresztőmet, hogy érezzem a hétvége kezdetét, még ha az ébresztő úgy is csak hétfőtöl csörren meg. Nem ez a szerkezet, hanem az, hogy vasárnap mindig elfelejtem kikapcsolni és éjjel a legtöbbször nem olyan hamar alszom el, mivel aznap általában kialszom magam. Na és kicsit forgolódom, (vagy nem), de amikor úgy érzem, hogy nemsokára elalszom, automatikusan eszembejut az ébresztőóra bekapcsolása. igaz, hogy át szoktam gondolni minden nap, hogy megvan- eminden, de az ébreszőóra vasárnap sehogy se jut eszembe.
A másik dolog, az álmaim leírása lett volna, de egyrészt kell mennem kürt órára, másrészt csöppet sincs kedvem most leírni, pedig este még volt. Nem tudom miért, de ez nagyon változik. Mindegy az a lényeg, hogy mostanába elég vicceseket,izgalmasakat álmodtam.
Na már nincs idő átnézni a helyesírást, sietek.
